Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jellemző tulajdonságok


ADHD állapítható meg, ha a nyolc tünet a következők közül együttesen jelen
van:

  • a gyermek nehezen tud hosszabban koncentrálni egy feladatra
  • figyelme csapongó
  • sose figyel oda semmire
  • gyakran kezd bele új tevékenységbe, félbe hagyva a korábbit
  • gyakran veszti el a feladataihoz szükséges dolgokat
  • gyakran szakít félbe vagy zaklat másokat
  • nehezen várja ki a sorát a csoporton belül
  • gyakran szakít félbe vagy zaklat másokat
  • nehezen várja ki a sorát a csoporton belül
  • gyakran szakítja félbe a választ újabb kérdéssel
  • gyakran kezd olyan fizikai tevékenységbe, amelynek nem méri föl a következményeit
  • előszeretettel beszél megállás nélkül
  • képtelen nyugton játszani
  • képtelen a helyén megülni
  • nehezen hajtja végre az utasításokat

(Jones,2001)


Testi tünetek

  • Sápadtság,
  • a karikás szemek,
  • Soványság,
  • felfúvódott has,
  • a körmök elváltozásai,
  • a fogápolás hiányosságai mellett is feltűnően jó fogazat.

Viselkedésbeli tünetek

  • a túlzottan aktív mozgásbeli tényezők
  • Figyelemzavar
  • elalvási, alvási zavarok,
  • az álomemlékek hiánya
  • állandó szomjúság

(Franz, 1998)


A hiperaktivitással járó további tulajdonságok és ismertetőjegyek

1. Elhúzódó pszichikus érés: Az ADHD-ban szenvedő gyermekek emocionális és szociális szempontból is legalább négy éves lemaradással küzdenek kortársaikhoz képest. Rendkívül erős rugalmatlanságuknál fogva nehezen viselik a frusztrációt, nem képesek alkalmazkodni, továbbá nehezen tűrik a változásokat. Óriási mértékben ragaszkodnak a megszokott életritmushoz. Személyiségüket tekintve egoisták – nem tűrik az elvárásaiknak ellentmondó tényezőket (Szűcs,2003)

2. Szófogadatlanság, renitencia: A hiperaktív gyermekek számára nehézséget jelent a szabályok utasítások, felnőttek által meghatározott normák követése és betartása, s sokszor ellenállást tanúsítanak ezekkel szemben. Ennek magyarázatára több álláspont is született. Egyesek szerint az ok a gyermek túlzott impulzivitásában és
csekély önkontrolljában keresendő. (Szűcs,2003) Más elképzelések szerint az ADHDs gyerekek figyelemzavarából következően az utasítások konkrét üzenettartalma nem jut el a címzetthez – azaz magához a gyerekhez – mivel annak figyelme korábban elterelődik, minthogy az utasítást végre tudná hajtani. Csupán a szavakat hallja, anélkül, hogy látná maga előtt az emlékezéshez szükséges képeket.(Hartmann,2006)

3. Figyelmet követelő magatartás: Talán az egyik legnyilvánvalóbb és legszembetűnőbb szekunder tünet, hogy hiperaktív egyének állandóan a figyelem középpontjában szeretnének lenni, függetlenül attól, hogy családi, iskolai, vagy más környezetben vannak éppen. Gyakran vállalják magukra az osztály bohóca, vagy feketebáránya címet; mivel teljesítményükkel képtelenek magukra vonni a pedagógus figyelmét. A szülőkkel való hétköznapi interakciók során is olyan figyelmet igényelnek, melyet a szülők általában képtelenek megadni gyermekük számára, akikben emiatt frusztráció, bűntudat érzése generálódik.(A helyzetet súlyosbíthatja, ha a figyelemhiányos hiperaktivitás rendellenességben szenvedő gyermek nem egyke.) (Hartmann,
2006)

4. Emocionális problémák: Ezen a problémák többsége Wender szerint nem pszichés eredetű. Érzelmi labilitás, erős hangulatingadozás, a magatartás kiszámíthatatlansága, könnyen ingerelhetőség és irányíthatatlan érzelemkitörések jellemzik a hiperkinetikus gyerekeket. (Szűcs,2003) Elsősorban a negatív hatásra bekövetkező érzelmek ingerküszöbe nagyon alacsony, az érzelem megélése pedig felfokozott mértékű. Gyakoriak az agresszív megnyilvánulások a szülők és a társas környezet irányában egyaránt. Egoizmusuk – ami a
történések önkényes irányításában nyer táptalajt – itt nincs jelen, ehelyett önmaguk felé negatív értékeléssel fordulnak, gyakran depresszív hajlamúak. Pozitív sikereiket külső hatásoknaktulajdonítják. (Franz,1998)

5. Szociális problémák: Az agresszív viselkedés, a döntésekben való egoista megnyilvánulások, a tűrőképesség minimalitása olyan negatív hatásokkal jár a kortárs közösségi csoportban, amely a hiperaktív gyermekeket peremterületre sodorja. Szociálisan izolálttá válnak, hiszen kapcsolatuk csupán a szűk családdal lesz.

A szociális izoláció jelensége nemcsak a gyermekre, hanem annak szüleire is jellemző lesz. A gyermek betegségéből kifolyó megnyilvánulások beszűkítik a szociális teret, a szülők korábbi társas kapcsolatai szinte teljesen megszűnnek. A hiperkinetikus szindróma kezelése a család egzisztenciális forrásait is beszűkíti. Az ingyenes fejlesztő intézmények és szolgáltatások hiánya miatt az anyák arra kényszerülnek, hogy feladják
vagy megváltoztassák teljes munkaidejű keresőtevékenységüket és maguk fejlesszék gyermeküket. (Szűcs,2003)

6. A nyelv-, beszédfejlődés zavarai: Az ADHD- s gyerekek 30-50%-nál megkésett beszédfejlődés tapasztalható. E mellett gyakran küzdenek kiejtési és megértési zavarral, a nyelvtan elsajátításának problémájával, ugyanakkor jellemző a fokozott mértékű hang- és zajérzékenység. (Szűcs,2003) Megértési zavaraik oka az auditív információk vizuális képpé való alakításánál keresendő.(Hartmann,2006)

7. Koordinációs nehézségek: A motoros koordináció zavara esetén a gyermek mozgása rendezetlen, ügyetlennek tűnő mozgás, mely egyaránt jelentkezik a finommotorika és a nagymotoros mozgások esetében. (Hartmann, 2006)

8. Észlelési zavar: A legkomplexebb szekunder tünetként említhető meg, melyben benne foglaltatik a tapintás és mozgásészlelés, a hallási és látási észlelés, valamint az idő érzékelésének a zavara is. A tapintás területén a gyermek nem észleli a tárgyak minőségét, gyakran összetöri azokat, ugyanis az agyába nem érkezik az adott
mozgásról megfelelő impulzus. A hallás esetében nem képes az összhatás megélésére, csupán a részletek – mellékhangok és zörejek – emelkednek ki. Az optikai ingerek agyi feldolgozása sérült, így hibás a formaészlelés, a különbségekre és sebességre való becslés, irányészlelés és téri tájékozódás stb. (Szűcs,2003)

Ezeknek az egyéneknek nincs veszélyérzetük, döntéseik impulzívak, így nagyobb eséllyel vannak kitéve baleseteknek, veszélyhelyzeteknek. Az ADHD-s fiatalok számára az egyébként is kritikus periódus: a serdülőkor, mikor minden még sorsfordítóbbá válik. Gyakrabban kerülnek bajba, mint kortársaik, hiszen észlelési zavaraik mellett, „csak személyes tapasztalatok árán hajlandóak bármely jelenséggel kapcsolatosan a tanulságokat levonni.” (Szűcs, 2002/07-08,p. 214)

9. Sorozatmegjegyzési gyengeség: A környezetből érkező információkat nem tudja a hiperaktív gyermek adott sorrendben megjegyezni, csupán 1-2 szekundumú megőrző tartományon belül. Ennek hatása az iskolai teljesítmény romlásában mutat majd képet. (Hartmann,2006)

10. Iskolai nehézségek, tanulási zavarok: Kutatások alapján kimutatható, hogy a figyelemzavarral járó hiperkinetikus szindróma gyakran jár tanulási nehézségekkel. Az ismeretelsajátítási nehézségek a figyelem zavarából adódnak. Bizonyos specifikus figyelemkomponensek zavartak, mint a gondolkodás, felfogás és figyelmi feszültség. (Szűcs,2003) A tanítási óra során a gyermek számára a feladatok gyorsan unalmassá válnak, az új és erős ingerek hamar eltéríthetik őket. Meglepő módon azonban a gyermeket érdeklő dolgok órákra, napokra vagy akár hónapokra lekötik figyelmét. (Hartmann,2006)

 

 

Forrás:

Franz, Silvia: A hiperaktív gyerek, Trivium Kiadó, 1998

Hartmann, Thom: Betegség vagy adottság? - A figyelemzavar és a hiőeraktivitás új értelmezése

Szűcs Marianna: Esély vagy sorscsapás? 2003